(Photo by Sharon McCutcheon on Unsplash)

Nemrég írtam Gabiról, akivel nagyon pozitívan éltem meg az egész tanácsadási folyamatot. Most véget ért egy másik tanácsadás, Lilivel.

Na, ővele nem volt olyan könnyű. Végig jellemezte egyfajta passzivitás, amit én rejtett agresszióként érzékeltem. Ez szólhatott a személyemnek, de magának a helyzetnek is. Igyekeztem bevonni őt szituációs gyakorlatokba - ezek közül az elsőt volt hajlandó elvégezni, egész jól érezte magát benne. Ezért sem értettem, hogy a többibe miért nem engedte bevonni magát.

OKÉ, lapozzunk.

Amit szívesen csinált, az a különböző személyiségfeltáró kérdőívek kitöltése. Ezen kívül meglepően önfeltáró módon válaszolt a kérdéseimre. Nyilván, önmagát kereső kamaszként azt "vette ki" a tanácsadásból, ami előre viszi őt ezen az úton. Lehetséges, hogy a pályaválasztásnál most fontosabb számára ez a projekt. És akkor így is van rendjén.

A holtpont a harmadik alkalmon jött el, amikor már a megérkezésekor láttam, hogy nem várhatok túl nagy együttműködést. No, jó. Tudjátok, abszolúte nondirektív a stílusom, igyekszem minél jobban ráhangolódni a tanácskérő aktuális érzelmeire, gondolataira, és abból kiindulva dolgozni. Tudtam, hogy ez most nem fog működni. Vettem hát egy nagy levegőt, és nagy dinamikával elkezdtem beszélni az éppen ott lévő flipchart-os anyagról, amit egy előadásomhoz készítettem éppen. A különböző szakmákban jellemző kezdő bérekről és az adózási rendszerről szólt. Végül is, a tematikám tartalmaz munkaerőpiaci információátadást, úgyhogy tudtam kapcsolódni a témánkhoz. 

Lili igencsak figyelt, kérdéseket tett fel! Különösen bevonódott az adózási kérdésekbe, meglepte őt, hogy milyen nagy részét kell leadóznunk a bérünknek.

Valami átkattanhatott benne, mert az utolsó két alkalmon határozottan együttműködőbb volt és jókedvűen érkezett. Lehet, hogy ebben az is benne volt, hogy már látta a folyamat végét, de szerintem valami más is volt a háttérben.

Végül is minden olyan információt megtudtam Liliről, amikre egyébként is kíváncsi szoktam lenni. Mivel kitűnő tanuló, tehetséges nagylány, mindenképpen gimnáziumi továbbtanulást javasoltam, a továbbiakra nézve pedig 3 olyan területet jelöltem meg, ami felé érdemes orientálódni. Van 4 éve rá, hogy eldöntse, melyik érdekli leginkább.

A tanácsadási folyamat 11-12. évfolyam környékén megismételhető, hiszen 3-4 év alatt sokat változik egy fiatal. Ez elől sem Lili, sem az édesanyja nem zárkózott el, úgyhogy lehet, hogy találkozunk még.