Tulajdonképpen ez az, amit LEGELSŐKÉNT kellene megtanítani az iskolában: hogyan kell feldolgozni egy tananyagot önállóan és hatékonyan? - Oké, ha nem elsőben, de legkésőbb ötödik osztály elején. - Addigra feltétlenül tudni kellene. Mi kell ahhoz, hogy adatok magolása helyett valódi tanulásról beszélhessünk?
0. lépésként a tanulás iránti attitűdöt említeném. Azt gondolom, hogy már ennél a pontnál sokan elakadnak: utál tanulni, mert kudarcai vannak, undok a tanár, nem látja miért is kellene neki ezzel foglalkoznia stb.
-
lépés a motiváció lehet, ahol is azt kell felismertetnünk, hogy nem másokért, hanem önmagáért tanul. Belső igénnyé kell válnia a tanulásnak. Mi a célja, miért jó NEKI, ha tanul?
-
Ezután térhetünk át a módszertani kérdésekre; milyen stratégiák, praktikák, trükkök, tippek segítenek a tananyag feldolgozásában? Nem sokat kell tanulni, hanem hatékonyan.
-
Prezentálási képesség: Hű, ez megint egy olyan kérdés, amiről órákig tudnék beszélni. Csodálatos fiatalokkal dolgozom együtt, akik okosak, mint a Nap! Tehetségüket a tanáraik nem látják, mert nem merik megmutatni - az iskolai környezet pedig sokszor nem is támogatja ezt. Ezért külön feladat arra felkészíteni őket, hogy merjék láthatóvá tenni azt, amit tudnak. Csúnya kifejezéssel élve: "Hogyan kell ötöst csinálni olyan tantágyakból is, amiket nem szeretek?" - hát ezen dolgozom most több fiatallal is.
Egy korábbi blogbejegyzésemben írtam arról, hogy a fiatalok részéről is rugalmasságra van szükség - igen, el kell ismernünk, hogy ők sok mindenben jobbak, ezért át kell tudni lépniük néhány akadályon, hogy tanulni tudjanak az idősebbektől:
